Mars: szél, jég és por

A Mars legősibb, melegebb időszakában sok víz lehetett a felszínén. Ma is láthatóak ősi folyók, tavak, sőt, talán tengerek nyomai is. Ez a víz azonban még évmilliárdokkal ezelőtt megfagyott. A száraz felszínt az utóbbi évszázmilliókban a szél és a fagy alakítja. A poros légkör felső határán is túlnyúló vulkánok már mind kihunytak — vagy mégsem mind? Néhány helyen egészen friss lávafolyások is láthatóak. Eddig sem életet, sem életnyomokat nem találtak a Marson.  A Mars fő területtípusai: a déli, sűrűn kráterezett területek, az északi síkságok, a Mariner-völgy kanyonrendszere, két nagy vulkáni hátság, két nagy déli medence és a sarki jégsapkák. 
A színek különböző magasságú területeket jelölnek: fehér és halványsárga= mély medencék és árkok, völgyek. Citromsárga: mélyföldek, síkságok. Narancs: sűrűn kráterezett felföldek. Vörös: kiemelkedések. 

mars_en_m

Mekkora a Mars felszíne? Kb. ugyanakkora, mint a Földön a szárazföldeké együttvéve.
A Mars távolabb van a Naptól, mint a Föld. Miért nincs jég a felszínén? Van jég, de csak kevés H2O van a bolygón. Van jég a sarkvidékeken a felszín alatt és számos völgyben és kráterben is úgy tűnik, mintha ott is lassan mozogna valamilyen jeges kőzettörmelék, azaz apróra tört kőzetdarabok keveréke jéggel keverve.
Melyek a legfiatalabb alakzatok? A szél évről évre új mintázatokat fúj ki porból a Mars felszínén. A porlepte, jeges felszínen az évszakos fagyás-olvadás különleges alakzatokat hozott létre: repedés-sokszögeket, kerek mélyedéseket, kőhalmokat. A meredek lejtőkön, pl. a kanyonok (mély árkok) és kráterek falán csuszamlások és vízmosás-szerű alakzatok láthatóak. Sok helyen vannak kis kúpok (dombok), melyeket vulkanizmus, jég vagy iszap (sár) is létrehozhatott. Ezek túl kicsik ahhoz, hogy a térképen láthatóak lennének.
Honnan indulnak ki a lávafolyások? A vulkánok kürtőiből („kéményéből”), vagy mély hasadékokból.
Mitől foltosak a dűnék? A dűnék, vagyis homokdombok anyaga sötét, vulkáni homok, amit télen dér (kb: kristályos, fagyott harmat) takar. Tavasszal elszublimál a dérborítás, és fokozatosan kibukkan alóla a dűnék sötét anyaga.
Mik a kanyargó völgyek? Valószínűleg a folyóvíz vagy forrásvíz vájta ki őket.
Mik az egyenes árkok? Repedések a kéregben (a bolygó külső, szilárd héjában), melyekből láva törhet föl, vagy olyan repedések, amik mentén elmozdultak a felszín részei (ilyenek a Földön földrengéseket okoznak).
Mik a redőgerincek? Olyan hosszúkás dombok, ahol a kéreg anyagát a benne ható erők egymásnak nyomták és felgyűrték, s melyek jellemzően lávafolyásos területen találhatóak.
Mi a portölcsér? Kisebb forgószél, tornádó, ami a felszínről elhaladtában letakarítja a világos port.
Mik a virág alakú jelek? Lebenyterítős becsapódásos kráterek. Ezeknél a kráter belsejéből kidobott törmelék vizet tartalmazott és sárként hullott vissza és ez hosszú nyelveket formált, ami a virághoz hasonló alakot alkot a kráter körül.
Miért vörös a Mars? A vörös felszíneket a levegőből kiülepedett finomszemcsés por fedi. A porszemcsék „rozsdásak”, azaz vastartalmuk rozsdavörössé színeződik. A sötét felszíneket friss bazalthomok borítja ami szintén vöröses, de nem annyira fényes, mint a többi poros felszín. A világos területeket köd vagy dér takarja (csak télen), a sarkvidékeken a fehér az állandó jégsapkák anyaga.
Van-e levegő a Marson? A Marsnak is van légköre, de a földinél sokkal ritkább. A Marson is fúj a szél, a homokszemcsék csiszolják a felszínt, időnként sivatagi porviharok tombolnak, és néha por- vagy a vízgőzfelhők is kialakulnak.
Mik a fekete dolgok némely kráterekben? A kráterben rekedt homokból kialakult dűnék.
Laknak értelmes lények a Marson? Még semmilyen élőlényt és ilyennek a nyomát sem találták a Marson.
Tényleg a marslakók törték le a Phoenix szonda napelemeit? A napelemek a szonda utolsó működésekor még fent voltak, az első tél elteltével már nem (ezt űrfelvételekből tudjuk). Valószínű, hogy a télen annyi dér rakódott rá, hogy már nem bírta a súlyát megtartani.
Miért más színű a Mars északi és déli része a térképen? A színek a magasságot jelölik: északon mély alföld található, délen sűrűn kráterezett, magasabban fekvő terület.
Mit keresnek pókok a déli sarkvidéken? Pókoknak azokat a szerkezeteket nevezik, melyeknél egy központból póklábakhoz hasonlóan szétágazó felszín alatti járatok, csatornák rendszere alakult ki. A téli dértakaró eltűnésekor jönnek létre, amint a melegedés miatt gáz szabadul fel a felszín alatt és keresi, hogy merre  tudna kiszabadulni onnan.
Mit keres az ementáli sajt a déli sarkvidéken? A déli-sarki jégtakaró fölső rétegei helyenként kerek mélyedések formájában fogynak, szublimálnak el, erről nevezték el ezt a területet ementáli-területnek (Swiss cheese terrain)
Hogyan alakultak ki a sokszögmintás területek az északi síkságon? A felszín összehúzódása miatt valószínűleg számtalan, ismétlődő fagyás és felolvadás következtében.
Miért zöldek a Marslakók? Kb. 100 évvel ezelőtt így képzelték el a marslakókat a fantasztikus történetek írói, azóta már tudjuk, hogy nincsenek marslakók, de ettől még a zöld szín rajtuk maradt.
Honnan van homok és por a Marson? A sziklák felaprózódásából. Ezt a munkát végezheti a szél, a hőingás, jég, folyóvíz és a szél a már egyszer létrejött port és homokot évmilliókon át áthalmozhatja, hol felhalmozza, hol újra lepusztítja.
Miért van egy fehér folt a Mars tetején és alján? Ezek a sarki jégsapkák. Por- és jégrétegek váltakoznak benne. Központi része nyáron sem olvad el, ezt spirális völgyek szabdalják.
Miért vannak puputevék rajzolva a Mars térképére? Ezek kétpúpú tevék, amilyenek az ázsiai hideg sivatagokban élnek (az afrikai forró sivatagokban egypúpuak laknak), hogy jelezzék: a Mars is hideg és száraz. A Marson  a valóságban nincsenek púpos tevék.
Volt már valaha ember a Marson? Nem. Legalábbis még nem.

 

mars_globe

4 hozzászólás

  1. Vitatkozom azzal az állítással, hogy valaha sok víz lehetett a Mars felszínén, és hogy ezek nyomai ma is láthatók lennének.
    A Mariner-völgy nem kanyonrendszer, hanem tektonikus hasadék-rendszer!
    Idézet: “Van jég a sarkvidékeken a felszín alatt és számos völgyben és kráterben is úgy tűnik, mintha ott is lassan mozogna valamilyen jeges kőzettörmelék, azaz apróra tört kőzetdarabok keveréke jéggel keverve.” Hát, ez elég zagyva és csúnya magyarságú megfogalmazás. Mi mozog? és miért mozog?
    A szél évről-évre nem fúj új mintákat. Nagyon sok képet kellett átvizsgálni ahhoz, hogy egyes területeken valami csekély változást fel lehessen fedezni a dűnék alakjában.
    Hogy mitől foltosak a dűnék? Szublimál a dér! Nos, a gyerek egyből érti, hogy mi a szublimáció. Na persze! De azt, hogy valami elpárolog, talán felfogja. És mi párolog el a dűnékről (amik nem minden esetben sötétek)? Dér. De milyen dér? Szén-dioxid (szárazjég).
    A völgyeket folyóvíz, vagy forrásvíz vájta ki? Semmi tudományos bizonyíték nincs arra nézve, hogy valaha melegebb és nagyobb nyomású légköre lett volna a Marsnak. A meglévő fizikai körülmények között pedig vízfolyás lehetetlen.
    Mi a portölcsér? A válasz magyartalan és nem egyértelmű.
    “Lebenyterítős” jelzővel eddig nem találkoztam. Gyereknek magyarázzuk el, hogy mit is értsünk alatta? Tudom persze, hogy miről van szó. A becsapódás energiájának egy része hővé alakul, ez megolvasztja a talajban a vízjeget, amely egy időre sárfolyást okoz. (nem visszahulló sárról van szó, mert a lebeny felszínén ennek nyoma nem látszik!).
    Tényleg, mit keresnek a pókok a Mars felszínén? Semmit. Ezek, a Spider-eknek nevezett képződmények elég kis méretűek és csak a nagyfelbontású felvételeken látszanak. Kár ezekkel itt foglalkozni. Ugyanez vonatkozik az “ementáli” területekre is.
    Az északi területek sokszögmintás alakzatainak – a fagypoligonknak a magyarázata kissé “elnagyolt”.
    A fehér foltokat illetően; a Marsnak nincs teteje meg alja. Van viszont É-i és D-i sarkvidéke, mint azt már föntebb láthattuk. Ha butaságokat mondunk a gyerekeknek, akkor az rögződik majd bennük.
    Van puputeve, vagy nincs puputeve? Ha nincs, akkor ne rajzoljuk oda! Hülyítjük ezt a szegény gyereket?

    Összefoglalva: a fenti megjegyzéseimen kívül a másik észrevételem, hogy az egész szöveget meg kellett volna mutatni egy nyelvi lektornak.

    Kedvelés

    Válasz

    1. Kedves Albert,
      köszönjük az észrevételeket. Akkor válaszolok

      Vitatkozom azzal az állítással, hogy valaha sok víz lehetett a Mars felszínén, és hogy ezek nyomai ma is láthatók lennének.

      OK. De ezt azokban a tudományos lapokban tedd meg, ahol ilyen állításokat olvashatsz. Ez a szöveg nem a tudományos viták terepe, a mainstream ma ez, tudom, hogy van más vélemény is, de nem elfogadott.

      A Mariner-völgy nem kanyonrendszer, hanem tektonikus hasadék-rendszer!

      A kanyon geomorfológiai fogalom, nem feltételez semmilyen genetikát. A tektonika csak részben alaklította a Mariner-völgyet.

      Idézet: “Van jég a sarkvidékeken a felszín alatt és számos völgyben és kráterben is úgy tűnik, mintha ott is lassan mozogna valamilyen jeges kőzettörmelék, azaz apróra tört kőzetdarabok keveréke jéggel keverve.” Hát, ez elég zagyva és csúnya magyarságú megfogalmazás. Mi mozog? és miért mozog?

      A jeges kőzettörmelék mozog – tényleg szörnyű fogalmazás, át fogom írni.

      A szél évről-évre nem fúj új mintákat. Nagyon sok képet kellett átvizsgálni ahhoz, hogy egyes területeken valami csekély változást fel lehessen fedezni a dűnék alakjában.

      De, fúj, átvizsgálták, elég nagy változások vannak.

      Hogy mitől foltosak a dűnék? Szublimál a dér! Nos, a gyerek egyből érti, hogy mi a szublimáció. Na persze! De azt, hogy valami elpárolog, talán felfogja. És mi párolog el a dűnékről (amik nem minden esetben sötétek)? Dér. De milyen dér? Szén-dioxid (szárazjég).

      Igen, csak a párolgás az nem szublimálás, ez a baj. Ha azt írom, párolog, akkor az a baj, hogy nem vagyok pontos. A szublimáció tényleg középiskolai tananyag.

      A völgyeket folyóvíz, vagy forrásvíz vájta ki? Semmi tudományos bizonyíték nincs arra nézve, hogy valaha melegebb és nagyobb nyomású légköre lett volna a Marsnak. A meglévő fizikai körülmények között pedig vízfolyás lehetetlen.

      Ezt tudományos lapokban kell megvitatni, nem megyünk szembe az elfogadott állításokkal.

      Mi a portölcsér? A válasz magyartalan és nem egyértelmű.
      Nekem nem tűnik annak.

      “Lebenyterítős” jelzővel eddig nem találkoztam. Gyereknek magyarázzuk el, hogy mit is értsünk alatta? Tudom persze, hogy miről van szó. A becsapódás energiájának egy része hővé alakul, ez megolvasztja a talajban a vízjeget, amely egy időre sárfolyást okoz. (nem visszahulló sárról van szó, mert a lebeny felszínén ennek nyoma nem látszik!).

      Igen, el lehetet volna jobban magyarázni. Bevesszük a javaslatot a szövegbe, köszönjük.

      Tényleg, mit keresnek a pókok a Mars felszínén? Semmit. Ezek, a Spider-eknek nevezett képződmények elég kis méretűek és csak a nagyfelbontású felvételeken látszanak. Kár ezekkel itt foglalkozni. Ugyanez vonatkozik az “ementáli” területekre is.

      Nem értek egyet. Attól még hogy valami kicsi, lehet fontos. Az Afrika gyerektérképeken is vannak tevék és pálmafák, pedig ezek is kicsik.

      Az északi területek sokszögmintás alakzatainak – a fagypoligonknak a magyarázata kissé “elnagyolt”.
      A fehér foltokat illetően; a Marsnak nincs teteje meg alja. Van viszont É-i és D-i sarkvidéke, mint azt már föntebb láthattuk. Ha butaságokat mondunk a gyerekeknek, akkor az rögződik majd bennük.

      A Mars-térképnek van teteje, meg alja. És ha úgy nézzük, kívülről, akkor van. Az É-i sarkvidéket nem biztos hogy azonnal vágja.

      Van puputeve, vagy nincs puputeve? Ha nincs, akkor ne rajzoljuk oda! Hülyítjük ezt a szegény gyereket?
      Igen, ez koncepció kérdése, sokan vitatkoznak vele, lehet vele vitatkozni, nincs jó és rossz megoldás, gondolkodtatjuk a gyereket, a puputeve olyan problémákra világít rá, amire nem gondolt volna nélküle.

      Összefoglalva: a fenti megjegyzéseimen kívül a másik észrevételem, hogy az egész szöveget meg kellett volna mutatni egy nyelvi lektornak.

      Lehet. Elég sokan elolvasták, de nyelvi lektor tényleg nem. Koszonjuk az észrevételeket.

      Kedvelés

      Válasz

  2. Javaslat: A Mars a naprendszer belső bolygói közül a legtávolabbi a Naptól. Akár csak a többi, belső bolygó, a Merkúr, a Vénusz és a Föld, a Mars is szilárd felszínű kőzetbolygó. A naptól távolabbi planéták (a planéta görög szó, azt jelenti, bolygó) hatalmasak, de gázból vannak, és nincs megfigyelhető, szilárd felszínük.
    Mivel a Mars a Föld szomszédos bolygója, gyakran észlelhető az éjszakai égbolton, és amikor a Földhöz közel kerül, feltűnően vörös, fényes égitestként látható szabad szemmel is, ezért régóta foglalkoztatja az emberek képzeletét. Az ókori görögök például, akik sokféle istent tiszteltek, a vörös színe miatt a háború istenéről, Marsról nevezték el, és a bolygó azóta is ezt a nevet viseli, a csillagászok is így hívják. Még az elmúlt évszázad elején is sokan gondolták, hogy a vörös bolygón, a Marson, értelmes lények élnek, akiket a leggyakrabban zöld emberként képzeltek el. Az utóbbi évtizedekben azonban sokat fejlődött a csillagászat, a kutatási eszközeink egyre több adatot gyűjtenek a Marsról is, és ma már megmosolyogjuk a Földünkre látogató, mérges és agresszív, zöld emberkékkel riogató történeteket.
    Az egyre sokasodó adataink alapján ma úgy gondoljuk, hogy a Mars legősibb, melegebb időszakában sok víz lehetett a felszínén. Ma is láthatóak ősi folyók, tavak, sőt, talán tengerek nyomai is. Mivel a Mars sokkal kisebb, mint a Föld, kisebb a gravitációja (a tömegvonzása) is, ezért ennek a víznek a nagy része elpárolgott a felszínéről, a maradék pedig még évmilliárdokkal ezelőtt megfagyott a felszíni porral és törmelékkel elkeveredve. Ez, a nagy víztartalmú, jeges réteg valószínűleg a felszín alatt található, így a száraz felszínt az utóbbi év-százmilliók óta a szél és a fagy alakítja. A poros és nagyon ritka, főleg szén-dioxidból álló, tehát számunkra nem belélegezhető légkör felső határán is túlnyúló vulkánok többnyire már kihunytak, de néhány helyen egészen friss lávafolyások is láthatók.
    Eddig sem életet, sem életnyomokat nem találtak a Marson.
    A Mars fő területtípusai:
    – a déli, kráterekkel sűrűn borított területek;
    – az északi síkságok;
    – a Mariner-völgy kanyonrendszere;
    – két, nagy vulkáni hátság;
    – két, nagy, déli medence, és
    – a sarki jégsapkák.
    A színek különböző magasságú területeket jelölnek:
    – fehér és halványsárga: mély medencék és árkok, völgyek;
    – citromsárga: mélyföldek, síkságok;
    – narancs: sűrűn kráterezett felföldek;
    – vörös: kiemelkedések.

    Mekkora a Mars felszíne? Körülbelül ugyanakkora, mint a Földön a szárazföldeké együttvéve.
    A Mars távolabb van a Naptól, mint a Föld. Miért nincs jég a felszínén? Mivel csak kevés víz maradt a bolygón, a jég nem mindenütt látható a felszínén. Van jég a sarkvidékeken, a felszín alatt, de számos völgyben és kráterben is megfigyelhető a mozgásban lévő, a felszínen mintegy gleccserként haladó, jeges kőzettörmelék.
    Melyek a legfiatalabb alakzatok? A szél évről évre új mintázatokat fúj ki porból a Mars felszínén. A porlepte, jeges felszínen az évszakos fagyás-olvadás különleges alakzatokat hozott létre: repedés-sokszögeket, kerek mélyedéseket, kőhalmokat. A meredek lejtőkön, pl. a kanyonok (mély árkok) és kráterek falán, csuszamlások és vízmosás-szerű alakzatok láthatók. Sok helyen vannak kis kúpok (dombok), melyeket vulkanizmus, jég, vagy iszap (sár) is létrehozhatott. Ezek túl kicsik ahhoz, hogy a térképen megmutassuk őket.
    Honnan indulnak ki a lávafolyások? A vulkánok kürtőiből („kéményeiből”), vagy a felszín mély hasadékaiból.
    Mitől foltosak a dűnék? A dűnék valójában szél-fújta por- és homokdombok, pontosan olyanok, mint a széljárta földi sivatagok hullámzó homoklankái. Az anyaguk sötét, vulkáni homok, amit télen dér (főleg a légkör szén-dioxidjából álló, kristályos, fagyott harmat) takar. Amikor a számunkra elviselhetetlenül hideg tél után beköszönt a forró, marsi tavasz, akkor a szén-dioxid dér gyorsan elillan (szilárd halmazállapotúból nem folyékonnyá, hanem rögtön gázneművé válik, idegen szóval: szublimál), és fokozatosan kibukkan alóla a dűnék sötét anyaga.
    Mik a kanyargó völgyek? A gyarapodó adataink alapján ma úgy gondoljuk, hogy a felszíni folyóvizek vájták ki őket.
    Mik az egyenes árkok? Repedések a kéregben (a bolygó külső, szilárd héjában), amelyek mentén függőlegesen elmozdulnak a felszín részei (az ilyen kéreglemezmozgások a Földön földrengéseket okoznak). Ezekből a repedésekből forró, olvadt kőzet (láva) is feltörhet.
    Mik a redőgerincek? Hosszúkás dombok, a kéreg felemelkedései. Úgy keletkeznek, hogy a kéreg anyagát a benne ható erők egymásnak nyomják és felgyűrik úgy, ahogyan egy papírlap felgyűrődik az asztalon, ha a két szélét egymás felé nyomod. Az ilyen kéregmozgások repedésein gyakran tör fel láva a mélyből, ezért a redőgerincek általában lávafolyásos területen találhatóak.
    Mi a portölcsér? A légkör helyi felmelegedése felfelé mozgó forgószelet, tornádót hoz létre (ahogyan a Földön is), s ez a felszínről felemeli, letakarítja és szétszórja a világos port.
    Mik a virág alakú jelek? Az űrből érkező meteoritok (kisebb-nagyobb vas-, jég-, vagy kőzetdarabok) becsapódásának a nyomai, amelyeket lebenyterítős becsapódásos krátereknek hívnak a szakemberek. Úgy jönnek létre, hogy a becsapódáskor keletkező kráter belsejéből kidobott, jeges törmelék a becsapódás hőjétől megolvad, majd sárként hullik vissza, hosszú nyelveket kialakítva a felszínen, amelyek a virágszirmokhoz hasonló alakot formálnak a kráter mélyedése körül.
    Miért vörös a Mars? A bolygó felszíne a levegőből leülepedő, finomszemcsés portól vöröslik. A porszemcsék rozsdát, azaz vörös színű vas-oxidot tartalmaznak. A sötétebb területeket friss bazalthomok borítja, amely szintén vöröses, de nem annyira fényes, mint a légkörből lerakódó porral borított felszín. A világos, téli tájakat köd vagy dér takarja, a sarkvidékek állandó, vízjeget is tartalmazó jégsapkái pedig vakítóan fehérek a rájuk kicsapódó szárazjégtől (ez, a vízjeget borító réteg, nem vízből, hanem szén-dioxidból van).
    Van-e levegő a Marson? A Marsnak is van légköre, de a földinél sokkal ritkább, és szinte kizárólag szén-dioxidból áll, a Földön megszokott nitrogén és oxigén is csak nyomokban mutatható ki benne, tehát a legtöbb földi élőlény számára alkalmatlan a gázcseréhez (lélegzéshez). A Marson is fúj a szél, olykor a Földön elképzelhetetlenül nagy sebességgel, a homokszemcsék csiszolják a felszínt, időnként sivatagi porviharok tombolnak, és néha por- vagy a vízgőzfelhők is kialakulnak a légkörben.
    Mik azok a fekete alakzatok némely kráterekben? A szélviharok idején a kráterben rekedt homokból kialakult dűnék.
    Laknak értelmes lények a Marson? Folyamatos az adatgyűjtés és a minták elemzése, de eddig még semmilyen élőlényt nem találtak, és valaha létező élet nyomát sem fedezték fel a Marson.
    Tényleg a marslakók törték le a Phoenix szonda napelemeit? A napelemek a szonda utolsó jelentkezésekor, a marsi tél érkezése előtt még fent voltak, de a tél végét követően már nem (ezt űrfelvételek tanúsítják). Valószínű, hogy a tél folyamán rárakódó dér súlyát nem tudta megtartani, letört, és a feltámadó, viharos tavaszi szelek elsodorhatták a környékről.
    Miért más színű a Mars északi és déli része a térképen? A színek a tájak egymáshoz viszonyított magasságát jelölik: északon mély síkság található, délen pedig kráterekkel tarkított, a délinél magasabban fekvő területek váltakoznak.
    Mit keresnek a pókok a déli sarkvidéken? A “pókok” felszín alatti képződmények: egy központi üregből póklábakhoz hasonlóan szerteágazó erek, csatornák rendszere. A téli dértakaró eltűnésekor jönnek létre, amikor a melegedés miatt gáz szabadul fel a felengedő talajban, és a lazább rétegeken át utat tör magának a felszín felé.
    Mit keres az ementáli sajt a déli sarkvidéken? A déli-sarki jégtakaró fölső, porral szennyezett szárazjégrétegei helyenként kerek mélyedések formájában fogynak, szublimálnak, erről nevezték el ezt a területet ementáli-területnek (Swiss cheese terrain, azaz “svájci sajt terület”).
    Hogyan alakultak ki a sokszögmintás területek az északi síkságon? A felszín többszöri összehúzódása és tágulása miatt, valószínűleg számtalan, ismétlődő fagyás és felolvadás következtében.
    Miért zöldek a marslakók? Úgy 100 évvel ezelőtt így képzelték el a marslakókat a fantasztikus történetek írói. Egy, 1938. októberében az Amerikai Egyesült Államokban sugárzott, fantasztikus rádiójáték a marslakók támadásáról annyira jól sikerült, hogy komoly pánikot keltett a hallgatók körében. Azóta már tudjuk, hogy nincsenek marslakók, de a kis, zöld lények, ma már mulatságosnak ható történeteit máig megőriztük az emlékezetünkben.
    Honnan van homok és por a Marson? Ugyanonnan, ahonnan a Földön is: a sziklák felaprózódásából. A Marson ezt a munkát végezheti a szél, a hőmérséklet-ingadozás, a lejtős felszínen mozgó-csúszó jég, de korábban a felszíni folyóvizek is szerephez juthattak a táj formálásában. A bolygón jelenleg, a kőzeteket és a törmeléket tovább aprító hőingáson kívül, a szél a legnagyobb felszínformáló erő: a port és a homokot évmilliók óta szállítja, egyes területekről elhordva, másutt felhalmozva, változatos, ám folyton mozgásban lévő felszíni formákat létrehozva, hasonlóan ahhoz, ahogyan a földi szelek a sivatagi dűnéket alakítják.
    Miért van egy fehér folt a Mars tetején és alján? Ezek a bolygó forgástengelyének az északi- és a déli-sarki jégsapkái, hasonlóak, bár sokkal kisebbek, mint a Földön az Arktisz és az Antarktisz jégmezői. A Mars jégsapkáiban por- és jégrétegek váltakoznak, amelyek évmilliók során rakódtak egymásra. A központi részük, melyet spirális völgyek szabdalnak, sem az északi, sem a déli félteke nyarán nem olvad el, ezért állandóan megfigyelhetők.
    Miért vannak tevék a Mars térképén? Ezek kétpúpú tevék, olyanok, amilyenek a hideg, ázsiai sivatagokban élnek (az afrikai, forró sivatagokban egypúpúak laknak), hogy jelezzék: a Mars is hideg és száraz. A Marson a valóságban nincsenek tevék, és másféle élőlények nyomaira sem bukkantak még a kutatók.
    Volt már valaha ember a Marson? Még nem, de a bolygó kutatásával foglalkozó szakemberek elképzelései szerint, néhány évtizeden belül talán erre is sor kerülhet.

    Kedvelés

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s