Vénusz: forróság és láva

A Vénusz a legforróbb világ mind között a Naprendszerben. Felszínét főleg a mélyből feltörő láva megszilárdult síkságai borítják. A láva csaknem az egész bolygót beborította, csak azok a területek menekültek meg, melyek kiemelkedtek az elöntésből. Ezek a ma ismert legősibb területek (nevük: tesszera), amelyeket egymást keresztező árkok szabdalnak. A Vénuszon valószínűleg kezdetben volt víz, azonban ez az elszabadult üvegházhatás, azaz a légkör felforrósodása miatt nyomtalanul elpárolgott. Ha tényleg léteztek ősi tengerek, nyomaik ma több kilométer szilárd láva alatt vannak. A Vénusz felszínén sosem süt a nap, mert vastag, az egész bolygót mindenhol beborító felhőrétegek takarják el. A kénsav-eső pedig még földet érés előtt elpárolog. A felhők fölött, ahol nincs forróság, talán lehetséges az élet.

venus_baranyai uj sajat

Mikor volt víz a Vénuszon? Nem tudni, milyen volt a Vénusz a története első 3,5 milliárd évében. Lehet, hogy még tengerek is voltak rajta „fiatalkorában”, de ebből az időből nem őrződtek meg emlékek a felszínén.
Lesz valaha hűvös a Vénuszon? Nem úgy néz ki. Csak még melegebb várható, amint további napenergiát halmoz fel légkörében.
Van víz a Vénuszon? Nincs egy csepp sem. Az izzó forróságban minden víz elpárolgott.
Mitől ilyen forró a Vénusz? A légköri üvegházhatás miatt és azért, mert közelebb van a Naphoz, mint a Föld. Az üvegházhatás során a felszínről visszavert napfény energiáját a levegő magába nyeli, felhalmozza, és ettől felmelegszik, vagyis a sugárzás csak befelé jöhet, kifelé már nem tud elszökni, hasonlóan egy fóliasátorhoz vagy autóhoz.
Miért borítja mindenfelé láva a Vénuszt? A Föld nagy részét – beleértve az óceánok fenekét – is láva borítja. A Vénusz lávasíkságai azonban talán sok millió kisebb vulkáni központból kifolyó lávából adódtak össze.
Miért vannak őslények (kipusztult lények) és fák a Vénusz térképén? Ez arra emlékeztet, hogy az űrszondák odaküldése előtt sokan azt gondolták, hogy a Vénuszon dinoszauruszok és mocsaras őserdők vannak. Kiderült, hogy nagyot tévedtek.
Kik a térképen levő lányok? A Vénuszt az égen ragyogó fehér csillagként látjuk, ezért a bolygót minden nép a saját szépség-istennőjéről nevezte el. Ezek láthatóak a térképen. A tudósok folytatják a hagyományt és csaknem minden felszíni alakzatot nőkről – létezőkről és kitaláltakról – neveznek el.
Milyen feladatokat végeztek a Vénuszra leszállt szovjet Venyera-szondák? Készítettek néhány képet a felszínről (ezek mindmáig az egyedüli felszíni képeink) és meghatározták a légkör és a felszín  összetételét és más jellemzőit.
Terveznek emberek expedíciót a Vénuszra? Nem. Túl meleg van és túl nagy a légnyomás.
Küldtek már kerekes felfedező járműveket a Vénuszra? Nem. A Vénuszra csak 1972 és 1985 szálltak le – a felszínen egy helyben álló – űrszondák. Csak szovjet szondák értek felszínt sima leszállással, melyek elég hosszan (kb. 1-2 órán át) működtek utána ahhoz, hogy képeket és adatokat közvetíthessenek a felszínről a Földre.

venus_globe

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s